Antropometria (Laboratóriumi gyakorlat)

• 2 m3, kisebb 1 m2-nél
• 0,008 m3, kb. 1,2 m2
• 0,08 m3, kb. 1,7 m2
• 0,8 m3, kb. 1000 cm2
• 0,2 m3, kb. 20000 cm2

Marokerő (Laboratóriumi gyakorlat)

• az erő-elmozdulás grafikon meredeksége adja.
• az erő-elmozdulás grafikon görbe alatti területe adja.
• az erő és az út hányadosa adja.
• a teljesítmény és az idő hányadosa adja.
• az erő és sebesség szorzata adja.

Elektromiográfia (Laboratóriumi gyakorlat)

• Mind a négy elektródát a vizsgált izom fölé helyezzük.
• Mind a négy elektródát a vizsgált izmon kívüli területre helyezzük.
• Mind a két elektródát a vizsgált izmon kívüli területre helyezzük.
• A referenciaelektródát a vizsgált izmon kívüli területre, a másik két elektródát a vizsgált izom fölötti területre helyezzük.
• A referenciaelektródát a vizsgált izom fölé, a másik két elektródát a vizsgált izmon kívüli területre helyezzük.

Akusztika (Laboratóriumi gyakorlat)

• a hang frekvenciája kb. 439 Hz.
• a hang frekvenciájának meghatározásához szükség van a hangsebesség ismeretére.
• a hang frekvenciája kb. 0,439 Hz.
• a hang frekvenciája kb. 4,39·10^-5 Hz.
• a hang frekvenciája kb. 4,39·10^-4 Hz.

Vérnyomásmérés (Laboratóriumi gyakorlat)

• a kavitáció, a szívhangok és a zaj.
• az érfalak szétválása, a turbulencia és a kavitáció.
• a turbulencia, a zaj és a szívhangok.
• a szívhangok, a turbulencia és a kavitáció.
• a zaj, a szívhangok és az érfalak szétválása.

SI: Az SI és a prefixumok

• 1 J
• 2 N∙m
• 3 V∙A∙s
• 4 Ω∙A
• 4 kg∙m^-2∙s^-2

Feladat 1

• 2 m/s^2, kelet
• 2 m/s^2, nyugat
• 6 m/s^2, kelet
• 18 m/s^2, kelet
• 18 m/s^2, nyugat

Feladat 2

• 10^10
• 10
• 10^100
• 100
• 1000

Mozgás

• nagyobb, mint A
• kisebb, mint A
• iránya megegyezik A-val
• iránya ellentétes A-val
• merőleges A-ra

Erő, munka, teljesítmény

• erő
• forgatónyomaték
• impulzus
• sebesség
• munka

Rezgés

• a rugóállandó és a tömeg hányadosának négyzetgyöke
• a rugóállandó és a tömeg hányadosa
• a rugóállandó és a tömeg szorzata
• a Boltzmann-állandó és a tömeg hányadosának négyzetgyöke
• a Boltzmann-állandó és a tömeg szorzatának négyzetgyöke

Optika

• 1/D = 1/k + 1/t
• 1/D = 1/f + 1/k
• 1/f = 1/k + 1/t
• 1/f = 1/k – 1/t
• f = 1/k + 1/t

Hőmérséklet

• hogy mennyi hőt kell közölni a rendszerrel, hogy hőmérséklete 1 K-nel emelkedjen.
• hogy mennyi hőt kell közölni a rendszer egységnyi tömegével, hogy hőmérséklete 1 K-nel emelkedjen.
• hogy mennyi hőt kell közölni a rendszer egységnyi tömegével, hogy az elpárologjon.
• hogy mennyi hőt kell közölni a rendszer egységnyi tömegével, hogy az megfagyjon.
• hogy mennyi hőt kell közölni a rendszer egységnyi tömegével, hogy az felforrjon.

Áramlás

• a Reynolds-számtól, a folyadék viszkozitásától, sűrűségétől és a cső hosszától
• a Reynolds-számtól, a folyadék viszkozitásától és a csőfal vastagságától
• a Reynolds-számtól, a folyadék sűrűségétől és a cső hosszától
• a Reynolds-számtól, a folyadék sűrűségétől és a cső sugarától
• a Reynolds-számtól, a folyadék viszkozitásától és a cső hosszától

Diffúzió

• A hipertóniás oldat a vörösvértestek hemolízisét okozza.
• A hipotóniás oldat a vörösvértestek hemolízisét okozza.
• A hemolízist az izotóniás oldat okozza.
• A hemolízist a fiziológiás sóoldat okozza.
• A hipotóniás oldat a vörösvértestek plazmolízisét okozza.

Termodinamika

• térfogatváltozással
• nyomáscsökkenéssel
• hőmérséklet-emelkedéssel
• hőcserével
• koncentrációváltozással

Bioelektromosság

• a Faraday-kalitka elvének értelmében nulla.
• a Coulomb-törvény értelmében csak az üreg belsejében lévő töltésektől függ.
• végtelen.
• időben harmonikus függvény szerint változik.
• a Lorentz-erő miatt körszimmetrikus.

Elektromosság- és mágnességtan

• Koncentrikus körök, melyek középpontjai a vezető egyenesén vannak.
• A vezetőre merőleges, egymással párhuzamos vonalak.
• A vezetővel párhuzamos vonalak.
• A vezetőre merőleges, a vezetőtől sugárirányban kifelé mutató vonalak.
• A vezetőre merőleges, a vezetőbe sugárirányban befelé mutató vonalak.

Jelfeldolgozás

• periodikus jel, melynek ismétlődési ideje enyhén ingadozik
• periodikus jel, melynek kitérései enyhén ingadoznak
• periodikus jel, melyhez kisamplitudójú zaj adódik
• lassan lecsengő intenzitású jel
• véletlenszerű jel

Hullám

• A törési (Snellius–Descartes-) törvény szerint a beesési szög és a törési szög szinuszainak aránya a két közegben mért terjedési sebesség szorzata.
• Merőlegesen beeső (hang-) hullám energiájának visszavert hányada R=(Z2-Z1)^2/(Z2+Z1)^2, ahol Z a közeg akusztikus ellenállása.
• Az akusztikus ellenállás (impedancia) a közeg sűrűségének és a hullám benne tapasztalható terjedési sebességének a hányadosa.
• Ultrahang piezoelektromos effektussal kelthető.
• Az ultrahang terjedési sebessége függ a frekvenciától.