Antropometria (Laboratóriumi gyakorlat)

• 18,5-24,99
• <16
• >40
• 9,5-13,99
• 32-43.99

Marokerő (Laboratóriumi gyakorlat)

• az izom hossza változik, feszülése állandó
• az izom hossza állandó, feszülése változik
• sem az izom hossza sem feszülése nem változik
• az izom hossza és feszülése változik
• fizikai értelemben munkavégzés nem történik

Elektromiográfia (Laboratóriumi gyakorlat)

• a bőr felszínén izomaktivitás hatására létrejövő potenciálingadozások mérése.
• a bőr felszínén szívműködés hatására létrejövő potenciálingadozások mérése.
• az idegsejtek aktiválódásával kapcsolatos elektromos jelenségek mérése.
• akusztikai jelenségek spektrális vizsgálata.
• a vérnyomásjelekből származtatott mennyiségek vizsgálata.

Akusztika (Laboratóriumi gyakorlat)

• frekvenciája 70 Hz.
• frekvenciája 950 Hz.
• periódusideje 70 Hz.
• periódusideje 70 s.
• frekvenciája 475 Hz.

Vérnyomásmérés (Laboratóriumi gyakorlat)

• 150/110 Hgmm
• 150/50 Hgmm
• 90/50 Hgmm
• 125/85 Hgmm
• 115/75 Hgmm

SI: Az SI és a prefixumok

• newton
• joule
• pascal
• mól
• watt

Feladat 1

• 4,9 m
• 9,8 m
• 15 m
• 20 m
• 25 m

Feladat 2

• 10 pA
• 20 mA
• 100 nA
• 20 pA
• 250 fA

Mozgás

• nagyobb, mint A
• kisebb, mint A
• iránya megegyezik A-val
• iránya ellentétes A-val
• merőleges A-ra

Erő, munka, teljesítmény

• Egy tömegpont mozgási energiájának megváltozása egyenlő a rá ható erők eredője által végzett munkával.
• Egy tömegpont helyzeti energiájának megváltozása egyenlő a rá ható erők eredője által végzett munkával.
• Minden tömegpont kinetikus energiája állandó.
• Egy tömegpont kinetikus energiája minden időpillanatban megegyezik a potenciális energiával.
• Egy tömegpont mozgási energiájának megváltozása egyenlő a rá ható erők eredőjével.

Rezgés

• a rugóállandó és a tömeg hányadosának négyzetgyöke
• a rugóállandó és a tömeg hányadosa
• a rugóállandó és a tömeg szorzata
• a Boltzmann-állandó és a tömeg hányadosának négyzetgyöke
• a Boltzmann-állandó és a tömeg szorzatának négyzetgyöke

Optika

• 1/D = 1/k + 1/t
• 1/D = 1/f + 1/k
• 1/f = 1/k + 1/t
• 1/f = 1/k – 1/t
• f = 1/k + 1/t

Hőmérséklet

• sugárzás
• hőáramlás (konvekció)
• hővezetés (kondukció)
• párolgás (a légzőrendszeren keresztül)
• párolgás (a bőrön keresztül)

Áramlás

• 4-10 cm^2
• 10-50 cm^2
• 50-100 cm^2
• 100-200 cm^2
• 200-1000 cm^2

Diffúzió

• A diffundáló részecske által megtett út egyenesen arányos az eltelt idővel.
• A diffundáló részecske által megtett út négyzete egyenesen arányos az eltelt idővel.
• A diffundáló részecske által megtett út egyenesen arányos a diffúziós együtthatóval.
• A diffundáló részecske által megtett út fordítottan arányos az eltelt idővel.
• A diffundáló részecske által megtett út fordítottan arányos a diffúziós együtthatóval.

Termodinamika

• A mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis.
• A disszipatív folyamatok irreverzibilisek.
• A hőmennyiség nem külön energiafajta.
• A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a hőátadástól eltérő valamennyi más formája.
• A hő és a munkavégzés nem állapotfüggvények.

Bioelektromosság

• a Faraday-kalitka elvének értelmében nulla.
• a Coulomb-törvény értelmében csak az üreg belsejében lévő töltésektől függ.
• végtelen.
• időben harmonikus függvény szerint változik.
• a Lorentz-erő miatt körszimmetrikus.

Elektromosság- és mágnességtan

• Koncentrikus körök, melyek középpontjai a vezető egyenesén vannak.
• A vezetőre merőleges, egymással párhuzamos vonalak.
• A vezetővel párhuzamos vonalak.
• A vezetőre merőleges, a vezetőtől sugárirányban kifelé mutató vonalak.
• A vezetőre merőleges, a vezetőbe sugárirányban befelé mutató vonalak.

Jelfeldolgozás

• periódusonként legalább kétszer
• periódusonként legalább négyszer
• a legnagyobb frekvenciájú jelösszetevő frekvenciájával megegyező gyakorisággal
• a legnagyobb frekvenciájú jelösszetevő frekvenciájának legalább kétszeresével megegyező gyakorisággal
• a legkisebb frekvenciájú jelösszetevő frekvenciájával megegyező gyakorisággal

Hullám

• Transzverzálisnak nevezzük azokat a hullámokat, amelyeknél a közeg részecskéi a deformáció során a terjedési iránnyal párhuzamosan, longitudinálisnak pedig azokat, amelyeknél a terjedési irányra merőlegesen térnek ki.
• Mivel szilárd testekben nyíróerők is felléphetnek, ezekben mind transzverzális, mind longitudinális hullámok kialakulhatnak.
• A folyadékokban és gázokban a nyíróerők elhanyagolhatók, így ezeknek a közegeknek a belsejében csak transzverzális hullámok alakulhatnak ki.
• Ha a hangforrás távolodik a nyugvó észlelőtől, a megfigyelt hangfrekvencia nagyobb, mint a tényleges frekvencia.
• A frekvencia eltolódás nagysága nem függ a hangforrás sebességének és a közegbeli hangsebességnek a hányadosától.