| Vissza a fõmenühöz |
Az elmúlt idõszak kiemelkedõ mûszaki eredménye egy új infrastruktúra megjelenése,
amely forradalmasította a személyes kommunikációt, az oktatást, és hatással
van a társadalmi élet szinte minden területére és a számítógépes hálózatra
épülõ szolgáltatások széles választéka jellemzi. Ennek a dinamikusan fejlõdõ
területnek az Internet hálózat a megjelenítõje. De mi is ez az Internet?
Nem más, mint kisebb kiterjedésû számítógépes hálózatokból álló globális
- 159 országra kiterjedõ és több millió számítógépet összekötõ - rendszer,
mely a sok millió munkaállomást összekapcsolva, az idõ és a földrajzi korlátokat
legyõzve új minõségû szolgáltatásokat hoz létre.
Ezen szolgáltatások az orvostudomány különbözõ területein - kutatásban,
oktatásban - jól hasznosíthatóak. Az Internet legfontosabb elõnyei más médiákkal
szemben, hogy egyszerre jellemzõ rá a gyorsaság, a pontosság, a sokrétûség
és az, hogy mindenki számára egyformán elérhetõk szolgáltatásai. Az a rengeteg
adatbázis, amely számítógép segítségével elérhetõ felbecsülhetetlen mennyiségû
információt tartalmaz. Egy kutató megtalálhatja a legújabb kutatási adatokat,
a legfrissebb tudományos publikációkat. Saját eredményeit mindenki számára
elérhetõvé teheti, segítséget kérhet másoktól, konzultálhat szakterületérõl
bárkivel. Lehetõség adódik, hogy egymástól több ezer km-re lévõ tudósok
is egyazon programban dolgozva a lehetõ legszorosabban együttmûködjenek,
információikat gyorsan kicseréljék.
Számos új lehetõséget biztosít az Internet az oktatásban, távoktatásban
és a tanulásban is. Igazán itt lehet kihasználni a multimédiás lehetõségeket, melyek a www (world wide web) nevû szolgáltatás segítségével
rendkívül egyszerûen megvalósíthatóak. Ma már sok szemléltetõ anyagot lelhetünk
az orvostudománnyal kapcsolatos témakörökben. Léteznek olyan oktatási anyagok,
nagyfelbontású képeket tartalmazó atlaszok (pl. anatómiai, szövettani, kórbonctani
stb.), melyek bárki által elérhetõk, jól helyettesítve, kiegészítve a ,,hagyományos"
tankönyveket.
Mindezen szempontok alapján, ma az orvostudomány területén dolgozók, vagy
tanulók számára fontos és praktikus eszköz lehet az Internet és szolgáltatásainak
ismerete.
Dolgozatom célja, hogy egy rövid áttekintést adjak az Internetrõl, annak
szolgáltatásairól és hogy, egy olyan a World Wide Web címekbõl összeállított
gyûjteményt mutassak be, mely könnyen áttekinthetõ és használható eszköz
az orvostudomány különbözõ területén dolgozók, kutatók és tanulók számára.
Az elsõ fejezetben röviden összefoglalom az Internetrõl szóló általános
tudnivalókat.
A második fejezetben található az Internet fõ szolgáltatásainak és ezek
használatának rövid leírása.
A harmadik témája a World Wide Web, a világot átszövõ pókháló.
A negyedik fejezet tartalmazza az általam összegyûjtött, osztályozott és
értékelt www-címeket, mely az orvostudománnyal foglalkozók számára érdekes
és hasznos lehet.
Mint a legtöbb fontos technikai újítás, az Internet is hadifejlesztésként
indult. A rendszert jó harminc éve megálmodó és kikísérletezõ amerikai tudósok
aligha sejtették, hogy mûvük még az évezred vége elõtt ilyen hatalmassá
növi ki magát.
A történet az Egyesült Államokban kezdõdött 1960-as évek elején a hidegháborús
kutatások keretén belül. A RAND Corporation foglalkozott azzal a stratégiai problémával, hogyan lehetne létrehozni
egy olyan információs struktúrát amelynek a segítségével az amerikai állam
és hadvezetés központjai és alközpontjai egy esetleges atomtámadás esetén
is fenn tudják tartani egymással a kapcsolatot, vagyis Amerika szervezett
és irányítható maradjon.
Abból indultak ki, hogy egy országos információs és irányító hálózat egyetlen
központja elsõdleges célpontja lenne a támadásnak, s azonnal megsemmisülne.
A megoldás a decentralizáció. Olyan rendszert kellene létrehozni, amely
eleve kis alegységek formájában mûködne. A csomópontok - angolul node-ok
- az alapegységek, melyek tökéletesen egyenrangúak. Szabadon küldhetnek,
fogadhatnak és továbbíthatnak adatokat az összes többi felé. Az üzeneteket
a küldõ node parányi, megcímzett csomagokra bontja, melyeket a fogadó állít újra össze.
Ezek a csomagok nem feltétlenül egyazon útvonalon közlekednek csupán a végcéljuk
azonos.
A 60-as évek második felében a RAND Corp., a Massachusetts Institute of
Technology (MIT) és a University of California at Los Angeles (UCLA) kísérletezett
a csomagokra bontott információ átviteli módszereinek a kifejlesztésével.
Az elsõ próbahálózatot a National Physical Laboratory brit intézet hozta
létre 1968-ban. Majd a Pentagon hatáskörébe tartozó Advanced Research Project
Agency (ARPA) is bekapcsolódott a kísérletekbe. Az ARPA kutatói olyan rendszert képzeltek
el, amelynek csomópontjait nagyteljesítményû szuperszámítógépek alkotják.
Gondolva arra, hogy ez a hálózat békeidõben is kitûnõ lehetõséget teremt
egymástól távol esõ computerek együttes használatára, tudósok és számítógépek
számára egyaránt hozzáférhetõvé téve adatbázisok, számítások használatára.
Az elsõ hálózatot 1969 õszén építették ki az UCLA-n négy csomópontból, melyet
ARPANET-nek neveztek el.
1971-re 15-re nõtt a bekapcsolt helyek száma. A kutatók szélesítették a
felhasználás körét: adatbáziskezelésen kívül már elektronikus levelezésre
is használták.
1973-ban fejlesztették ki a hálózati protokolloknak nevezett kommunikációs
szabványokat, melyek lehetõvé tették a bõvítést, újabb gépek bekapcsolását.
A kezdetben néhány gépet összekötõ zárt rendszerbõl a bõvítés lehetõségét
magában hordozó nyílt rendszer lett.
A fejlõdés innentõl kezdve egyre gyorsabb. 1980-as évekre az USA minden
egyeteme rácsatlakoztatta helyi számítógépeit.
A 80-as évek második felében Nyugat-Európában indult meg a bekapcsolódott
gépek számának növekedése.
A 90-es évekre a ez a hullám elérte Kelet-Európát is köztük Magyarországot is.
2. A magyarországi hálózat fejlõdése
A világhálózat használóinak kb. 1.5%-a él Magyarországon. Ezek nagyobb része
a felsõoktatási intézmények hallgatói, oktatói, kutatói.
A hazai hálózat használóinak többségét ma még kevéssé érdeklik a használati
díjak, hiszen a NEMZETI Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) keretében térítésmentesen érheti el a szolgáltatásokat országosan kb.
690 intézmény.
Nálunk kb. 9 éve kezdõdött a történet. 1986-ban indították el az Információs
Infrastruktúra Fejlesztési programot (IIF). Célja, hogy egy a hazai felsõoktatási
és kutatóintézmények, számára kifejlesszen egy országos hálózatot, egy kb.180
intézmény kiszolgálására alkalmas un. X.25-ös rendszert. Központja a Posta Központi Távíró Hivatalában volt. Megindult az elektronikus
levelezés 4-5 ezer kutató között. Az Internet magyarországi hálózatának
kiépítését lehetõvé tevõ technológia ekkor még embargós volt, ezért a nemzetközi
hálózatok felé ekkor még az Eunet közvetítette a levelezést.
A második szakasz 1990-ben kezdõdött a vasfüggöny és az embargós korlátozások
megszûnése után. A hazai rendszert a külföldi vonalakra csatlakoztatták.
Erre az idõszakra esik az on-line (hálózaton azonnal elérhetõ) adatbázisok
létesítésének kezdete (kb. 100 adatbázis).
Az 1990-ben elkészült csatlakozás az EBONE-hoz már nagyobb sávszélességet
és sebességet biztosított.
1994-ig 420-ra nõtt a bekapcsolódott intézmények száma. A végpontok (host) száma elérte a 6800-at. Megkezdõdött az Internet technológiára épülõ HBONE (a hazai hálózat gerincvezetéke) létrehozása. A nemzetközi adatforgalom
annyira megnõtt, hogy szükségessé vált a kábelek sávszélességének újbóli
bõvítése: EBONE-hoz (európai gerincvezeték) másodpercenként 256 kilobitet, az EuropaNethez
2x64 kilobitet áteresztõ utat kapott. Ebbõl a felhasználó a Szent-Györgyi
Albert Orvostudományi Egyetemen annyit érzékel hogy csúcsidõben hétköznap
13-19 óráig az átviteli sebesség ritkán haladja meg a 100 byte/sec-ot, 19
óra után illetve hétvégén ez a szám elérheti a 1.5-2.5 kilobyte/sec-ot.
Ennél a sebességnél kezd élvezhetõvé válni a WWW oldalak böngészése.
Az Internet azoknak a számítógéphálózatoknak a világot átfogó összessége,
amelyek az Internet Protokoll (IP) közvetítésével egymással összeköttetésben vannak. Az Internet nem egy
cég, nem valamilyen nemzetközi hatóság, hanem a különbözõ szolgáltatók által
mûködtetett hálózatok és hálózati szolgáltatások összessége.
Legfõbb jellemzõi: nyílt rendszer, gyártófüggetlen, globális. Ezen tulajdonságoknak
köszönheti, hogy a bekapcsolt számítógépek száma ma egyre nagyobb mértékben
növekszik. A növekedés másik fõ tényezõje a kommunikációs architektúra és
a kialakított szabványok. A számítógépek és a helyi hálózatok eltérõ felépítése,
operációs rendszere és egyéb eltérõ sajátságai szükségessé tették az Interneten
folyó kommunikáció közös szabványainak kidolgozását.
Az Internet kommunikációs architektúrája a TCP/IP (transmission controll protocoll/internet protocoll) de facto szabványon
alapul. Az Internet szabványai az ún. RFC-k (Request for Comment). Ezek tárgyalása meghaladja a dolgozat kereteit.
Több információt errõl a szakdolgozat végén forrásmunkaként megjelölt szakkönyvekben
lehet találni ( ld. Irodalomjegyzék:1,2,6)
A számítógépek közötti kapcsolatot többféle fizikai közeg valósíthatja meg:
VEZETÉKES ÁTVITEL
-sodrott érpár, telefonvonal: két szigetelt sodrott rézhuzalból áll. Alkalmasak
nagyobb távolságok áthidalására. Elõnyük az olcsóságuk és az, hogy a telefon
révén szinte mindenhol megtalálható. Adatátviteli sebessége általában 64
kbps, de néhány kilométeres kapcsolat esetén akár több Mbps sebesség is
lehet.
-koaxiális kábel, 10-150 Mbps. Elterjedten használják lokális hálózatokban.
-optikai kábel, egyre fontosabb mind a nagytávolságú kapcsolatok kialakításában,
mind a helyi hálózatok adatátvivõ közegeként. Elõnyei a nagy sávszélesség
és sebesség, érzéketlen az elektromágneses zavarra. Egyik megjelenési formája
az FDDI (Fiber Distributed Data Interface), mely több száz km-t képes áthidalni és adatátviteli sebessége 100 Mbps.
Fényforrásként lézert, de leggyakrabban az olcsóbb LED-et használják.
VEZETÉK NÉLKÜLI ÁTVITEL
-lézer, infravörös fény, rádióhullámok segítségével történõ jeltovábbítás
igen elõnyös olyan helyi hálózatoknál, ahol nincs lehetõség vezetékek alkalmazására,
vagy ahol jóval olcsóbb ezek alkalmazása, mint pl. a burkolat, vagy a falak
megbontása. Jellemzõ példái a egyetemi, fõiskolai negyedek, ipari komplexumok
épületeiben lévõ számítógépek összeköttetése ezen megoldásokkal.
-távközlési mûholdak: Tulajdonképpen a világûrben levõ mikrohullámú jelismétlõk.
Akár földrésznyi távolságokat is áthidalhatnak. Adatátviteli sebessége,
és sávszélessége nagy: 50 Mbps. Jellemzõje a késleltetési idõ, mely körülbelül
270 ms, amely a nagy távolságból adódik.
A telefonvonalon és a mûholdon keresztüli jeltovábbítást nagyobb távolságok
áthidalására alkalmazzák. Az optikai kábel nagy átviteli sebessége miatt
nagyon jó megoldás, de magas ára hátráltatja a gyors elterjedését.
Ahhoz, hogy az egyes számítógépektõl és a lokális hálózatoktól származó
adatok bekerüljenek az Internet ,,vérkeringésébe" szükség van jelismétlõ
és jelátalakító berendezésekre is. Ilyenek a
repeater (jelismétlõ), mely az elektromos jelek erõsítését végzi
bridge (híd): lokális hálózatok szegmenseit kapcsolja össze, az adatcsomagok továbbítását,
irányítását végzi.
gateway (átjáró): különbözõ rendszerû hálózatok között áramló csomagok, továbbítását
végzi.
A megnövekedett adatforgalom egyre nagyobb átviteli sebességet és egyre
nagyobb sávszélességet igényelt, ezért az Internetben egy az úthálózatéhoz
hasonló topológiát alakítottak ki. Megjelent egy új funkcionális elem az
ún. backbone (gerincvezeték) és a különálló, a hálózati adatcsomagok kapcsolására dedikált
számítógép (router).
A backbone ezen kapcsológépek segítségével a helyi hálózatoktól függetlenül, de éppen azokat összekapcsolva mûködik, azaz a lokális hálózatok egymás közti adatforgalmát bonyolítja nagy átviteli sebességgel. Az Internet fejlesztésekor kialakítják a nagyobb területeket (országrészeket, országokat, egyes földrészeket) áthidaló gerinchálózatot, majd ezekre csatlakoztatják rá a kisebb egységeket, LAN-okat.
4. Az Internet címzési rendszere
Az Interneten a számítógépek azonosítása egy 32-bites számmal, az IP címmel történik.
Például. 160.114.103.228
a SZOTE Orvosi Informatikai Intézet silver nevû gépét azonsítja. Ezek a számok - egy-egy byte - a domaint, aldomaint,
hostot kódolják. A domain általában egy ország globális hálózati kategóriája,
az aldomain ezen belül egy önálló hálózatrész, a host pedig a felhasználókat
kiszolgáló szervergép azonosítója. Ezt formátumot IPv4 szabványként definiálták
A számok azonban az emberi gondolkodás számára idegenek. Ezért a számokhoz
neveket rendelnek, hogy így hivatkozhassunk a gépekre. Ezek a nevek meghatározott
szabály szerint struktúráltak: ún. domain típusúak (domain=értelmezési tartomány). Ezt a rendszert DNS-nek (Domain Name System) nevezik.
Például: silver.szote.u-szeged.hu a fenti IP cím megfelelõje, ugyanazt a számítógépet jelöli. Ez az azonosítási
mód figyelembe veszi a földrajzi területeket és a hozzáértõknek sok mindent
elárulnak. Ugyanis a domain rész egy országnak vagy üzemeltetõ intézménytípus
jellegének megfelelõ. A példában szereplõ címben a .hu Magyarországra utal, a .szote.u-szeged az aldomain (intézet, universitas, város), a silver pedig magát a hostgépet jelöli (Silicon Graphics munkaállomás). Általában minden
országnak megvan a saját jelölése: at-Ausztria, uk-Nagy-Britannia, fi-Finnország, jp-Japán stb.
Fõleg az USA-ban szokásos, hogy nem az országot, hanem az intézmény jellegét
mutató rövidítést használnak: .com kereskedelmi szervezet, .gov kormányzati szervezet, .edu oktatási intézmény, .org non-profit szervezet.
Egy adatcsomag továbbítása elõtt ebbõl a címbõl meg kell határozni az IP
címet, melyet a hostgép a helyi címtáblázatban, az un. Domain Name Szerveren keres ki. Ha itt nem találja, az Internet egy másik hasonló szerveréhez
fordul, mely szintén egy név és címkatalógus, és szabályos idõközönként
frissítik.
Egy megjegyzés: a szakemberek szerint az IPv4 szabvány nyújtotta címzési
lehetõségek a rohamos növekedés miatt rövidesen kimerülnek, ezért szerintük
5 éven belül szükség lesz egy új szabványra - IPv6- történõ átállásra. Ez már egy 128 bites formátum, mely minõségileg és
mennyiségileg is több lehetõséget nyújt: 1018 számú gép címzésére ad esélyt.
II. Az Internet szolgáltatásai
Az elektronikus levelezés a számítógépes hálózatok klasszikus alkalmazása. Minden hálózat nyújt ilyen
szolgáltatást, és az egyik leggyakrabban használt alkalmazás mind a mai
napig (ld. 1.ábra). Hasonlít a hagyományos postához abban, hogy ugyanúgy
levelek küldésére és fogadására alkalmas, de itt a levél másodpercek alatt
eljut a címzetthez. További fontos elõnye az e-mailnek, hogy a továbbított
információ nem csak szöveg lehet, hanem kép, hang, program vagy adatfile.
Az elektronikus levelezést az Interneten az ún. SMTP (Simple Mail Transport Protocol) valósítja meg, mely definiálja a levelezés
módját két számítógép között. Ezt a protokollt használják a levelezési programok: Unix operációs rendszerekben a mail és a pine programok. Ezek a levelezési programok számos kényelmes szolgáltatással
rendelkeznek: levél küldése-fogadása (mint alapszolgáltatás), válaszolás
(reply), továbbítás (forward), átirányítás, címbank, stb.
Szólni kell még a címzés módjáról, mely hasonlít a fent említett DNS címzéshez:
Például:
studtn@silver.szote.u-szeged.hu,
a studtn nevû felhasználót azonosítja a SZOTE silver nevû munkaállomásán.
E-mail segítségével elérhetünk más, komplexebb információforrásokat is:
ld. Levelezõlisták címû fejezetet.
1. ábra Milyen Internet szolgáltatásokat használnak leggyakrabban
(HVG 1996. II.17. adatai alapján)
Ez a hálózati szolgáltatás lehetõvé teszi, hogy saját gépünket egy távoli
számítógépre csatlakoztassuk annak termináljaként és azon dolgozzunk, használjuk
programjait, adatbázisait. Ez természetesen csak akkor lehetséges, ha van
a gépre azonosítónk.
A párbeszéd, mely a két gép között létrejön, az ún. kliens/szerver modell szerint történik. A programrendszer szerver komponense a távoli
számítógépen futva várja és kiszolgálja a különbözõ operációs rendszerek
sajátosságai szerint megírt kliens programoktól hozzá beérkezõ igényeket.
A kliens program kezdeményezi a távoli szerverrel a kapcsolat létrehozását,
s közvetít a szerver által feltételezett virtuális terminál és a felhasználó
valóságos terminálja között.
A számítógép azonosítására a DNS, vagy a 32 bites címzési formátumot használhatjuk.
Például:
telnet silver.szote.u-szeged.hu
majd a gép kéri a login nevet és a jelszót.
Léteznek olyan gépek, melyekre a telnet parancssal bárki rá tud csatlakozni,
és azon bizonyos korlátozásokkal dolgozhat. Például:
telnet acces.usask.ca
login: hytelnet
paranccsal egy HYTELNET nevû rendszerbe léphetünk be, amely egy adatbázis a számítógépesített könyvtári
katalógusokról és más telnettel elérhetõ adatbázisokról. Ha a kapcsolat
létrejött, már egy menürendszer lehetõségei közül választhatunk. Parancsokkal
név, kulcsszó, cím szerint keresni tudunk.
Egy másik egészségügyi vonatkozású példa:
telnet fdabbs.fda.gov
login:bbs
U.S Foodland Drug Administration adatbankja: aids, droghelyzet, élelmezésügy
aktuális problémái, publikációk indexelt kivonataiból lehet keresni sok
szempont szerint.
File Transfer Protocol: Ez a szolgáltatás két host közötti file átvitelt
valósít meg. A telnethez hasonlóan kliens/szerver alapú Internet alkalmazás,
s a címzés is megegyezik a fent leírtakkal.
Általában használatakor a szerver gép kéri az azonosítót és a jelszót (ld.
telnet), de vannak olyan gépek, melyek adatbázisát anonymous azonosítóval bárki használhatja. Ezeket hívják anonymous ftp szervereknek,
melyek egyfajta archívumok, s mindenki által letölthetõ file-okat tartalmaznak.
Nagyon sok szerveren találhatók orvosi információk is. A letöltés a get
parancssal történik. Fontos, hogyha a file tartalma kép, vagy program ki
kell adni elõtte a bin parancsot! A filekezelési utasítások a host gépeken
futó operációs rendszerektõl függõen más és más lehet. Általában a Unix
operációs rendszerekkel találkozunk (elõfordul a vms operációs rendszer
is). Itt utalok a szakirodalomra: ld. Unix felhasználói ismeretek. [2.]
Kliens/szerver alapú szolgáltatás, mely megkönnyíti az eligazodást az Interneten.
Egyesíti a telnet és az ftp lehetõségeit, ráadásul mindezt menüvezérelt
formában. Tehát nem kell a navigációhoz mindannyiszor utasításokat, hosszú
címeket beírni.
A gopherral sok adatbázisban, könyvtári katalógusban, elektronikus könyvtárban
lehet keresni kulcsszó szerint. A kívánt file letöltése pedig egyszerûen
úgy történik, hogy az <enter> billentyûvel rákattintunk a filenévre.
Példák gopher címekre:
1. odie.niaid.ni.gov - National Institutes of Health aids adatbázisa
2. helix.nih.gov - National Cancer Institute adatbázisa a rákbetegségekrõl
3. welchlink.welch.jhu.edu - Orvosi témájú gopher
Vissza az ELEJÉRE!
Egy levelezési lista olyan e-mail cím, mely az ide érkezõ, azonos témakörbõl
származó, leveleket egy mögötte álló program segítségével elküldi mindenkinek,
aki ezt a szolgáltatást kérte. A gép, ami ezt a feladatot ellátja az ún. mailszerver. Mûködése hasonlít egy folyóirathoz, amelybe bárki írhat cikkeket. Az olvasókat
a program tartja nyilván, és a listakezelõ program gondoskodik arról, hogy
minden olvasó megkapja az üzeneteket. Ezeket az üzeneteket archiválják is,
így a régi anyagok között is böngészhetünk. Ezeket a régebbi anyagokat ma
már kényelmesen el lehet érni gopher segítségével is.
Levelezõcsoportok százai jöttek létre az Interneten témacsoportok szerint, köztük számos
orvosi vonatkozású is. Ezekre feliratkozni egy egyszerû e-maillel lehet.
A témakörök listáját lekérhetjük:
LISTSERV@LISTSERV.BITNET
címre írva. A subject sort üresen hagyjuk, s a levélbe a
list global
parancsot írjuk. Ekkor megkapjuk a témakörök listáját. A témakörbe feliratkozhatunk
a
SUBSCRIBE
parancssal. Ezután pedig rendszeresen kapjuk a témakör anyagait, míg le
nem állítjuk az
UNSUBSCRIBE
parancssal.
A levelezõlistákról bõvebben Hargittai P.,Kasznyicki L.: Internet haladóknak
címû könyvében olvashatunk.[ 7.]
6. Hálózati hírek ( Usenet News )
A Hírek egy olyan hatalmas újsághoz hasonlítható, amelynek több millió olvasója
és ugyanennyi szerzõje van. A rovatok száma meghaladja az ötezret, ezek
között az sci rovaton belül számos az orvostudománnyal foglalkozó csoport található.
A Usenet cikkeit a hagyományos újságokhoz hasonlóan, de az egész világra
kiterjedõ terjesztõhálózat kézbesíti.
Olvasása korábban külön olvasóprogrammal történt. Ma már a gopher, www-böngészõ
programok segítségével könnyebben elérhetõk ezen hírcsoportok tartalma.
Fontos még, hogy a gyakrabban elõforduló témák gyakori kérdéseit és válaszait
összefoglalják egy: ún. FAQ fileban (Frequently Asked Questions).
A Hírcsoportokról bõvebben Hargittai P.,Kasznyicki L: Internet haladóknak
címû könyvében olvashatunk.[ 7.]
7. Archie szerverek (file archívumok)
Az információ mennyiségének és tartalmának ugrásszerû növekedése tette szükségessé
a file archívumok kialakítását
Az archie adatbázisok nyilvántartják, hogy egy program, file, adat, kép
stb. melyik anonymous szerveren található és tölthetõ le. Korábban, a www
és a gopher elõtt ezek segítették elõ, hogy egy file elérési útvonalát gyorsan
és könnyen megtaláljunk a hálózat labirintusában:
telnet archie.univie.ac.at
login:archie
majd
prog < keresett file neve>
Szerencsés esetben kiírja a találatok számát, s azt hogy mely gépeken (internet
cím) és mely könyvtárakban található.
Archie szerverek: archie.univie.ac.at archie.mcgill.ca archie.sura.net archie.unl.edu archie.aus.net
archie.rutgers.edu
Az archie szerverek használata lehetséges e-mail, gopher, www-browser segítségével
is. Ezekrõl bõvebben Hargittai-Kasznyicki: Internet haladóknak és Lengyel
Veronika: Az Internet világa címû könyvében olvashatunk ( ld. irodalomjegyzék)
A World Wide Web ( WWW, Web, W3, Világot átszövõ pókháló ) a multimédiás lehetõségekre legjobban építõ Internet szolgáltatás, amely
népszerûségét annak köszönheti, hogy a dokumentumok között kapcsolatok létrehozását
teszi lehetõvé, egyesíti az eddigi Internet-szolgáltatások elõnyeit, és
látványos, színes megjelenésû platformot kínál a felhasználó számára. Kifejlesztésében
a legfõbb szempont az információforrások közötti hatékonyabb eligazodás
igénye volt. Fejlesztése 1989-ben kezdõdött a CERN-nél, de világhódító útjára 1993-ban indult a Mosaic nevû böngészõ (browser) program megjelenésével, mely szintén a kliens/szerver elvre épül. Azonban
újabb fogalmak bevezetésére is sor került.
Hypertext: olyan szöveg, amelynek egyes szavait kiválasztva másik dokumentumot jeleníthetünk
meg.
Hyperlink: olyan mutatók (pointerek) a dokumentumban, melyek egy másik dokumentum
egy bizonyos részére mutatnak. Ezek a hyperlink hivatkozások az Internet
hálózaton bárhol elhelyezkedõ, tetszõleges típusú dokumentumra vonatkozhatnak.
Azok a helyek a dokumentumban ahonnan, vagy ahová hivatkozás történik, kiemelés
formájában jelennek meg: színes szöveg, félkövér szöveg, színes, kerettel
rendelkezõ kép.
Ennek a célnak a szolgálatára vezették be a Uniform Resource Locator (URL) segítségével történõ azonosítást. Egy hypertext dokumentumban elhelyezett
hyperlink két részbõl áll. A felhasználó számára a szöveg részeként megjelenõ,
de megkülönböztetett szöveg vagy grafika, valamint az URL, amely a browser
számára leírja, mit kell tennie, amikor a felhasználó a hyperlinket aktiválja.
Címzési mód a DNS címzés kiterjesztése. Formátumát a következõ példán mutatom
be:
http://www.dmi.szote.u-szeged.hu
mely az Orvosi Informatikai Intézet, Silicon Graphics szervere.
Az Internet robbanásszerû fejlõdésének legfontosabb tényezõje a grafikus
kezelõi felülettel rendelkezõ www-böngészõk megjelenése. Elsõként a Mosaic, majd késõbb a Netscape program (még sok egyéb böngészõ létezik, de ezek a legnépszerûbbek). Lehetõvé
tették, hogy a számítógépekhez és programozásukhoz nem értõk is használni
tudják a hálózat szolgál-tatásait. A legnagyobb vonzerõ azonban a multimédiás
lehetõségek: szöveg, kép, hang, film egyidejû megjelenítésének lehetõsége
egyazon dokumentumban. A kezelési felület teljesen grafikus, szinte mindent
az egérrel lehet vezérelni.
A tudományos intézetek, egyetemek - egyetemen belül az oktatók és a kutatók
- is elkészítették saját nyitóoldalukat (home page). Így Magyarországon mind a négy orvostudományi egyetemnek megtalálható
a nyitóoldala, és ezeken belül a különbözõ intézetek is elkészítik a sajátjukat
rengeteg további kapcsolódási ponttal.
A www térhódítását mutatja az alábbi ábra is:
A www legfõbb problémája is a navigáció volt. Ezen segítenek a keresõszerverek - Netsearch, Lycos, Magellan, Yahoo stb. - melyeken egyenként 20 milliárdnál! is több kulcsszó, index szerepel a nyilvántartásban. Ez a szám naponta nõ!
IV. Orvosi témájú www-szerverek listája
Az Interneten fellelhetõ információk mennyisége folyamatosan nõ. Rengeteg
elõnye mellett egyik negatívuma, hogy a számunkra fontos információt sokszor
körülményes megtalálni, vagy kiemelni az érdektelen adatok tömegébõl.
A gyûjtemény célja olyan orvosi témákkal foglalkozó szerverek felsorolása,
csoportosítása és rövid jellemzése, mely a dolgozók, oktatók és hallgatók
érdeklõdésére számot tartó információkat tartalmaz. Ez csak az elsõ lépés,
hiszen a rohamos növekedésben napról napra módosulhat egy adott szerveren
megtalálható információállomány. Ezért ezt a listát folyamatosan karbantartva,
egy olyan aktuális eszközt kapunk készhez, mely kényelmesebbé teheti az
orvostudomány területén tevékenykedõk számára fontos anyagok elérését.
A csoportosítás szempontjai:
Szakágak - ezen belül tartalom szerint megkülönböztetek
oktatási
tudományos kutatási
publikációs (elektronikus folyóiratok, újságok)
anyagokat tartalmazó címeket, melyeket a következõ címkék is jelölnek
okt - oktatási anyag
tud - tudományos kutatási anyag
dpt - csak általános intézeti információk, tanszék
publ - publikációk
Szintén címkékkel jelölöm, hogy az adott címen milyen formájú információk
találhatók:
kép - képek, animációk
txt - csak szöveges információ
link - link, másik szerveren lévõ dokumentumra mutat
hang - hangfile
Az információ tartalmának minõségét 1-3 csillaggal jelzem: az osztályozás
szempontja, hogy milyen mértékben alkalmazható az oktatásban, szemléltetésben,
mennyire használja ki a multimédiás lehetõségeket, s igyekeztem a szakmai
minõség felmérésére is. Fontos a sorrend is: elöl található az adott dokumentumban
domináló információforma címkéje.
A szerveren található dokumentumok tartalmának értékelése:
*** jelöli azokat a web címeket, melyen képek, hangok találhatók, azaz a
multimédiás lehetõségeket jól kihasználja. Ezenkívül a szemléltetésben,
tanulásban jól alkalmazható, szakmailag kiváló anyagot tartalmazó jól szerkesztett
oldalakat tartalmaznak.
** jelöli azokat, melyeken képek, vagy szakmailag kiváló anyagot tartalmazó
jól szerkesztett oldalak találhatók.
* azokat jelzi, melyek szöveges állományokat tartalmaznak csak, (tanulmányok,
cikkek) s a tanulásban hasznosíthatók, vagy kutatási szempontból lehetnek érdekesek.
Példa:
14.1.1.WEBPATH *** okt
http://www-medlib.med.utah.edu/WebPath/ kép txt
Oktatásban kiválóan használható anyag! Kiváló képi anyaggal rendelkezik
a kórbonctan összes területérõl. Kivételes segédeszköz, mely úttörõ szerepet
vállal a multimédiás orvosi oktatás területén. Több mint 1700 demonstrációs
szerv és szövettani képet tartalmaz betegségek és szervrendszerek csoportosításban.
A képeken kívül szöveges magyarázatokat is találhatunk.
Ezen a szerveren az oktatásra szemléltetésre kiválóan alkalmazható anyag
található: kitûnõ minõségû, nagy felbontású képek és hozzátartozó magyarázó
szöveg. Elsõsorban a képek dominálnak.
A gyûjtemény a szakdolgozat méretének korlátai miatt nem tartalmazza az
összes címet. A teljes címlista megtalálható lesz a SZOTE Orvosi Informatikai
Intézet web-szerverén:
http://www.dmi.szote.u-szeged.hu, html formátumban, így a címeken lévõ információforrások könnyen és gyorsan
elérhetõek lesznek.
A gyûjtemény továbbfejlesztése és bõvítése érdekében megjegyzéseket és észrevételeket,
esetleg további új, érdekes címeket szívesen látunk a: studtn@silver.szote.u-szeged.hu címre.
Orvostudományi információk az Interneten
ANONYMOUS FTP Az FTP protokoll használata szabadon hozzáférhetõ információk
elérésére. A felhasználó mint anonymous jelentkezik be. Jelszóként a rendszer
az e-mail címet kéri.
ARCHIE Anonymous FTP-vel elérhetõ file-ok katalógizált rendszere.
ARPA 1970-es években az USA-ban létrehozott csomagkapcsolt adathálózat. Az Internet õse.
BACKBONE Gerinchálózat: azon vonalak, eszközök összessége, melyek valamely nagy területû hálózat gerincét alkotják.
BRIDGE (híd) Lokális hálózatok szegmensei között áramló adatcsomagok továbbítását, irányítását végzi.
BÉRELT VONAL Olyan adatátviteli érpár, amelyet két pont között a szolgáltatótól bérel a felhasználó hálózati csatlakozás céljából.
BITNET Amerikai eredetû kutatói világhálózat. Levelezés és file küldés a legjellemzõbb szolgáltatásai. Ma már integrálódott a az Internetbe.
BPS bit/second rövidítése. Az adatátviteli sebesség mértékegysége.
CERN Európai Részecskekutató Fizikai Laboratórium tudósai fejlesztették ki a World Wide Web szolgáltatás alapjait.
CSOMAGKAPCSOLT HÁLÓZAT Olyan adathálózat, ahol az adatokat kisebb csomagonként továbbítják.
DNS Domain Name System. Az Internetben használatos név és címadatbázis, amelynek segítségével a host nevekbõl IP címeket képeznek.
DOMAIN tartomány, terület. Az Internetben a DNS hierarchiának egy lépcsõfoka.
Pl. .u-szeged.hu
E-MAIL Elektronikus, azaz számítógépes levél.
EBONE European Backbone Network. Nem csak kutatói hálózatok kiszolgálására létrejött európai IP gerinchálózat
FAQ Frequetlently Asked Question's, Gyakran Ismételt Kérdések Az Interneten számos témában a leggyakoribb kérdéseket, válaszokat egy file-ba összegyûjtik.
FDDI Fiber Distributed Data Interface. ANSI szabvány 100Mbit/sec sebességû üvegszálas összeköttetésre.
FILE SERVER Távoli számítógép, ahol nyilvánosan elérhetõ sok file.
FTP File Transfer Protocol. Az Interneten használt file átviteli protokoll.
GATEWAY (átjáró) Különbözõ rendszerû hálózatok között áramló csomagok tárolását, továbbítását végzi.
HBONE A magyarországi HUNGARNET intézményeket összekötõ TCP/IP alapú országos gerinchálózat. Az IIF kezdeményezésére jött létre.
HOMEPAGE Nyitóoldal. A WWW szerver kezdõlapja.
HTML HyperText Markup Language. Hypertext dokumentumok definiálására szolgáló nyelv, szabvány.
HTTP HyperText Transport Protocol. Az a protokoll, amelyre a World Wide Web épül
HYPERTEXT Olyan szöveg, melynek egyes pontjait, szavait kiválasztva egy másik dokumentumot jeleníthetünk meg.
HYTELNET Hypertext alapú TELNET. Olyan program, amelynek segítségével egy hypertext pontjain át távoli szolgáltatásokat érhetünk el. Rendszerint könyvtárkatalógusokat.
IIF Információs Infrastruktúra Fejlesztés. Kormányzati program a magyarországi számítógépes szolgáltatások és hálózatok fejlesztésére.
INTERNET TCP/IP technológiával összekapcsolt számítógépek világhálózata.
IP Internet Protokoll. Az Internet és általában a TCP/IP hálózatok alapját képezõ 3. szintû protokoll. Definiálja a továbbítandó adatok szerkezetét és a hálózati címzést.
KLIENS-SZERVER MODELL A hálózati szolgáltatások mûködésének egyik módja. A kliens rész a lokális gépen fut és a felhasználói csatlakozást kezeli. A szerver a távoli gépen fut és kommunikál a klienssel. A kliens által kezdeményezett szolgáltatást végzi.
LEVELEZÉSI LISTA Olyan e-mail cím, amire a küldött levelet azok a felhasználók kapják meg, akik elõzõleg ezt a listára való feliratkozással kérték.
LISTSERV Fõleg levelezési listák kezelésére használt szolgáltatás.
MOSAIC Népszerû grafikus kezelõi felülettel rendelkezõ WWW kliens program. Használható FTP, Gopher, News kliensként is.
NAME SERVER Olyan program, mely a neveket IP címekké alakítja.
PASSWORD Jelszó. Jogosultság ellenõrzésére szolgál.
PROTOKOLL Szabályok összessége, amelyek szerint két hálózati berendezés vagy program kommunikál.
REPEATER (jelismétlõ) Az elektromos jelek erõsítését végzi.
ROUTER Számítógép, mely a hálózati csomagokat irányítja. A legtöbb router más feladatot nem lát el, u.n. dedikált router.
SMTP Simple Mail Transfer Protocol. Az Interneten leggyakrabban használt protokoll levelek továbbítására. TCP/IP-re épül.
TCP Transmission Control Protocol. Az Internet egyik legfontosabb kapcsolat -orientált protokollja.
TELNET Az Interneten használt TCP-re épülõ távoli terminál elérését biztosító protokoll.
TERMINÁL Adatbevitelre és megjelenítésre használt számítógépes periféria. Részei: billentyûzet, képernyõ. A számítógéphez rendszerint egy soros kommunikációs vonalon csatlakozik.
UNIX Népszerû operációs rendszer, illetve operációs rendszerek családja. A Unix rendszerek eleve tartalmaznak TCP/IP támogatást
USENET Az Internetben használt elektronikus faliújság.
WWW, W3 World Wide Web. Hypertext formátumon alapuló világméretû osztott információs rendszer, amely nemcsak szövegeket, hanem képeket animációkat, hangokat is tartalmaz.
X.25 Csomagkapcsolt hálózati protokoll-rendszer.
Felhasznált irodalom:
[1] Lengyel Veronika: Az Internet világa
MTA SZTAKI - ComputerBooks, 1996.
[2] Andrew S.Tanenbaum: Számítógép-hálózatok
NOVOTRADE-Prentice Hall 1992.
[3.] Ed Krol: The whole Internet user's guide and catalog
O'Relly and Associates,Inc. 1994.
[4] Adam Gaffin: Nagy Internet kalauz mindenkinek
IIF. 1994. The Big Dummy's Guide to the Internet, Hungarian Edition
[5] Bakonyi,Drótos,Kokas: Navigáció a hálózaton
IIF.1994.
[6] Gács Lajos: Mi az Internet
Co-De Számítástechnikai Füzetek 1994.
[7] Hargittai Péter, Kaszanyiczki László: Internet haladóknak.
LSI Oktatóközpont 1996.
[8] Carl Malamud: Exploring the Internet
Prentice Hall
[9] James Martin-Kathleen K.Chapman: Lokális Hálózatok
NOVOTRDE Kiadó kft.-Prentice Hall , Budapest 1992.
[10] Daniel P.Dern: The Internet Guide for new users
McGraw-Hill, 1994.
[11] Bartók Nagy János-Laufer Judit: Unix felhasználói ismeretek
Openinfo Kiadó
[12] HVG 1996.II.7.Melléklet. Honi hálózatfejlesztés
Felhasználói statisztika
[13] Keith Robinson: The Medical Resource on the Internet
http://golgi.harvard.edu/ címen.
[14] Dr. Garz Malet, Lee Hancock, Robert King: ,,The Medical List"
Version 2.3.13. 1995. III. 13.
[15] Borgulya István: Bevezetés a számítógép-hálózatok felépítésébe és alkalmazásába
Pécs, Investor. 1993.