Egy viszonylag friss felmérés eredménye szerint a mai fiatalok (iskolás és/vagy egyetemista tanulók) naponta átlagosan 5-5,5 órát töltenek valamilyen képernyő (okostelefon, tablet, monitor, TV stb.) előtt. A hatékony, hasznosulni, motiválni, ténylegesen tanítani és nevelni kívánó oktatás nem vonulhat ki teljesen ebből az időből. A diákok szünetekben (órákon?) szinte állandóan az okostelefonjukkal foglalkoznak. Ott élnek közösségi életet, onnan tájékozódnak, létfontosságú számukra, hogy szinte a nap 24 órájában online legyenek, a történéseiket azonnal meg tudják osztani, s mások történéseire elsőként tudjanak reagálni.

A sokak által csak digitális bennszülöttként (Prensky 2001) emlegetett generáció(k) tagjai azok, akik életében már szinte a kezdetek óta jelen van a számítógép, az internet, így a legnagyobb természetességgel nyúlnak a digitális eszközökhöz, azok használatát organikus folyamatként élik meg, legyen az laptop, táblagép, telefon, vagy valamely, csak virtuálisan elérhető forrás. Az őket nevelő generáció tagjai, akik nem születettek bele a digitális eszközök világába, a digitális bevándorlók. Nekik mindössze arra volt (van) lehetőségük, hogy bizonyos szintig megtanulják ezen eszközök használatát, s így mint olyanok, nem is szolgálhatnak mintául a digitális bennszülöttek számára, hiszen mindaz ami a bennszülötteknek természetes, a bevándorlóknak kemény munkával tanult új kihívás. Nemhogy mintául nem szolgálhatnak számukra, de még a tempót is nehezen veszik fel velük. Legalábbis számos erre vonatkozó felmérés ezt mutatta ki. A digitális bennszülöttek jellemző tulajdonsága, hogy gyorsak, s ennek következtében türelmetlenek. Nem értik például, miért is kell bizonyos információkat, adatokat megtanulni, amikor azokhoz egyetlen kattintással hozzá lehet jutni. A generáció tagjai mire elvégzik az egyetemet átlagban 10 000 órát töltenek videojátékokkal, 20 000 órát tévénézéssel, s mindössze 5 000(!) órát olvasással. Ennek következtében szövegértési képességük rossz, értő olvasásra egyre kevésbé képesek. Előnyben részesítik az ábrákat a szöveggel szemben, ugyanakkor egyetlen dologra nem tudnak hosszú távon koncentrálni, hiszen szeretik párhuzamosan feldolgozni az információkat.

Abból a feltételezésből kiindulva, hogy folyamatos online jelenlétük következtben esetükben nem határolódik el a tanulás és a szórakozás, e kettő szintéziséből kialakult a szórakoztató tanulás (edutainment). Marc Prensky abból kiindulva, hogy egy magára valamit is adó digitális bennszülött soha nem olvasná el egyetlen program felhasználói kézikönyvét sem, helyette inkább a program használata közben tanulja meg annak használatát, egyenesen azt gondolja, hogy a leghatékonyabban számítógépes játékokon keresztül lehet a digitális bennszülötteket tanítani (digital-game based learning (DGBL)), ez a játékalapú tanulás. Számukra az információ minden esetben változatos formában: képben, hangban, videóban, szövegben érkezik. Ezzel a bevándorlók a legtöbb esetben egyszerűen nem tudnak mit kezdeni. Ők a hagyományos, lineáris elvű tanítás hívei, nem hiszik, hogy a véletlen elérés, a gyorsan váltakozó rövid ideig tartó impulzusok hatékonyak lehetnének a tanulásban.

Az információrobbanás és a digitális korszak eljövetelével nem csak a diákok változtak meg – váltak digitális bennszülötté – de megváltoztak a társadalom oktatással kapcsolatos elvárásai, valamint a tanárral szemben támasztott igényei is. Megváltozott a tudás természete. A több információ többé nem jelent több tudást. Az információtengerben a hiteles, a rendszerbe foglalt tudás felértékelődött. A tananyag bemagoltatása helyett, cél a kreatív gondolkodásra való nevelés, ez a XXI. századi tudás kulcsa, nem pedig az ismeretek puszta birtoklása. Felértékelődött az informatika szerepe is; az informatika révén a pedagógus és a tanuló egymást segítve fedezheti fel a digitális világ információinak gazdagságát. Megváltozott a tanár szerepe is. A porosz szellemű tanárt felváltja a digitális világban eligazodni képes, új, tanácsadó szellemű tanár, aki a tanulókat aktív, önálló, de ugyanakkor közös felfedezésekhez segíti. A tanár szakít predigitális szemléletével, alkalmazkodik a folytonos változáshoz, s felkészít az élethosszig tartó tanításra (Csermely 2009).

Wilson szerint a modern tanár:

• Mer sebezhető lenni.
• Nem tanárnak látja saját magát, hanem tanulótársnak.
• Elfogadja, hogy nem sikerülhet minden.
• Nem várja meg, hogy szakértő legyen mielőtt egy adott eszközt kipróbál.
• Belép a diákok világába, még ha az idegen terület is számára.
• A gyengeségei felé halad és nem azok elől menekül.
• Megbarátkozik azzal a tudattal, hogy nem tudja mi fog történni.
• Az életébe belefér a hibázás lehetősége is.
• Mer nagyot álmodni és feltenni a kérdést ,,miért is ne?''
• Megengedi a diákoknak, hogy egymást tanítsák.
• Ki mer lépni a komfort zónájából.
• A változást választja.
• Nyugodtan segítséget kér a kollégáitól.
• Alkalmazkodó és kitartó.
• Kérdéseket tesz fel.
• Hisz abban, hogy megfelelő hozzáállással és erőfeszítéssel bármi megtanulható. (Tóth Éva fordítása)

Célunk, hogy olyan webes és mobilalkalmazásokat mutassunk, melyek segítségével megnyitható az út a matematika egy modern szemléletű tanítási módja felé. A játékok és alkalmazások didaktikai hátterének kiépítésével lehetőség nyílik azok oktatásba történő eszközszintű beemelésével a tanulási folyamat hatékony támogatására. Ezzel lehetőségünk nyílik a „tiszta matematika” és a „praktikus matematika” közötti különbség csökkentésére is. Az iskolában ugyanis szinte kizárólag tiszta matematikát tanítunk (sőt manapság matematika helyett inkább csak számtant és mértant), de az életben praktikus matematikát kell használnunk, olyat, ami valamely valós szituációba ágyazott. A játékokban pedig jellemzően eleve szituációba ágyazottan jelenik meg a háttérben fellelhető matematikai tartalom. Lehetővé válik a későbbi szimbolizmus és absztrahálás.

 Források: 

Péter Csermely (at al.) Wings and Weights, Commitee of Wise Men Foundation, Budapest, 2009.

Marc Prensky Digital Natives, Digital Immigrants, On the Horizon, MCB University Press, Vol. 9 No. 5, October 2001.

Reid Wilson The Profile of a Modern Teacher,  http://www.coetail.com/wayfaringpath/2014/10/14/the-profile-of-a-modern-teacher/